A legnagyobb művészeti trendek és aktualitások a digitális marketing területén

A digitális marketing világa olyan, mint egy szupergyors hullámvasút: aki nem figyel, könnyen lemarad. Ami tegnap még működött, ma már elavult lehet, és ami ma trendi, holnapra már klisévé válhat. Ugyanaz a helyzet a művészeti eszköztár terén is. Ma még a sűrűn vágott, gyors tempójú rövid videók hódítanak, holnap talán már a vágás nélküli, diretebb tartalmak. Vagy bármi más, hiszen a lényeg pontosan az, hogy nem lehet előre tudni a következő trendet.

Ha valaki nem akar elsüllyedni a digitális zajban, akkor naprakésznek kell lennie – és pont ezért érdemes most végignézni, milyen aktualitások mozgatják jelenleg ezt a dinamikus világot.

A digitális marketing legfőbb művészeti aktualitásai

Mik azok a területek, amelyek most igazán nagyot mennek? Ha valaki a legtöbbet akarja kihozni a kampányaiból, ezekre kell fókuszálnia:

1. Rövid videók dominanciája – A TikTok, Instagram Reels és YouTube Shorts tarolnak. Ma már az azonnali élmény mindenek felett áll, sokak szerint függői lettünk a végtelen görgetésnek. Ezzel együtt persze a lassabb és hosszabb tartalmak visszább szorulnak.
2. Influencer marketing újratöltve – Egyre nagyobb szerepet kapnak a kisebb követőtáborral rendelkező, de specializáltabb influenszerek. Ők a saját közösségük számára megbízhatóbbnak, őszintébbnek hatnak. Azonban az, hogy milyen vizuális stílusban mutatja be magát az influenszer lényegesebb, mint valaha.
3. Perszonalizált tartalmak – Az egyen-reklámok kora lejárt. Az emberek olyan hirdetéseket akarnak látni, amelyek tényleg nekik szólnak. Ez érvényes a vizuális megjelenésre is, a felhasznált színekre, stílusra. Mi az, ami adott embernél betalál, amire szívesen néz rá?
4. Hangalapú keresés térhódítása – Az okosasszisztensek miatt egyre többen hangvezérléssel keresnek, ami teljesen új kihívások elé állítja a SEO-szakembereket.
5. Interaktív tartalmak előretörése – Szavazások, kvízek, AR-effektek és egyéb interaktív elemek segítenek abban, hogy a közönség ne csak néző, hanem aktív résztvevő is legyen.

Mindezek a főbb irányvonalak. Azonban itt nem áll meg a tudomány! A következőkben két olyan területet fogok bemutatni, amelyekre az előbb felsoroltak nagy hatást fejtettek ki, és tapasztalatom szerint maximálisan érdemes velük részletesebben is foglalkozni. Ez a hiperrealizmus képi művészete és a mesterséges intelligencia kérdése.

A közösségi média újraosztja a lapokat: hiperrealizmus, élénk színek, gyors tempó

A közösségi platformok folyamatosan átalakulnak, és vele együtt a hirdetési lehetőségek is. Az új szereplők, mint például a TikTok, teljesen új tartalomfogyasztási szokásokat hoztak be, és ezzel együtt új művészeti igényeket is támasztott a tartalomgyártók felé. Bár a trendek rendkívül gyorsan változnak, úgy tűnik, a hiperrealizmus maradandóan sikeres.

A hiperrealista képi világ sokak számára automatizmus, míg másoknak kihívás. A cél itt nem a valóság bemutatása, hanem annak eltúlzása. Talán merész analógia, de ahogyan a manierizmus festészete is a “valósnál valósabb” képekre törekedett, úgy a Tiktok világa is a túlzásokra épít. Népszerűek továbbá az élénk színek és az extrém sok inger, legyen az hanghatás vagy vizualitás.

Az AI és az automatizálás vs emberi tartalom

Az AI figyelt, tanult, és eléd tolta azt, ami úgy néz ki, mintha ember alkotta volna. A gépi tanulás hihetetlen fejlődésen ment keresztül meglepően rövid idő alatt, és bár látszatra jó tartalmakat készít, elég egy kicsit alaposabban megnézni ezeket és rögtön látszik: a forma már jó, de a tartalom többnyire hiányzik.

Lássuk először a fejlődés eredményeit. A Google és a Meta hirdetési rendszerei például már nemcsak azt nézik, hogy mit lájkolsz, hanem azt is, hogy mennyi időt töltesz egy adott videón, milyen kommenteket írsz, milyen oldalakat böngészel a háttérben. A Dynamic Creative Optimization (DCO) nevű technológia pedig folyamatosan kísérletezik: variálja a képeket, a szöveget, a gombok színét, hogy mindig azt mutassa, amire épp a legfogékonyabb vagy. A marketing már nemcsak célba lő – hanem mozgó célpontra lő, és közben újra és újra korrigálja a lövést.

És ott vannak a chatbotok. Már nem csak udvariasan visszaköszönnek, hanem érdemben válaszolnak is – és nem, nem sablonokból. Az AI-alapú ügyfélszolgálatok tudják, hogy ki vagy, mit vettél legutóbb, és azt is sejtik, mit fogsz a következő hónapban megvenni. Nem kérdezi meg ötször ugyanazt, nem kapcsol át egy másik ügyintézőhöz, hanem pontosan azt az ajánlatot dobja eléd, amire a vásárlási előzményeid alapján szükséged van.

Elvitathatatlan, hogy a mesterséges intelligenciák egyre több feladatra egyre jobban használhatóak. A mindennapjainkat megsegítik, és akár még a marketinges és a művész számára is hasznosak tudnak lenni. Azonban az MI által generált tartalmak tengerében igazgyöngyként fénylik a valódi művész által készített alkotás.

Talán amatőr berkekben jó megoldásnak tűnhet egy jobban sikerült MI generált grafika vagy egy rövid termékismertető szöveg, amit a mesterséges intelligencia írt. Azonban az ilyen próbálkozások nagy része mégsem éri el a kívánt marketing hatást. Az amatőr ligán túllépve pedig egyenesen káros a kampány sikerére, ha az emberi kreativitást igénylő alkotási folyamatot MI munkásnak szervezzük ki.

Ez nem csak az én véleményem, kutatások is ezt igazolják. Az MI használatának különböző formáit tesztelték kutatók, és arra voltak kíváncsiak, hogy a generált marketing tartalom mennyire vonzó az érdeklődők számára. Az eredmények egyértelműek; a résztvevők legalább 20%-a kevésbé találta vonzónak azokat a cégeket, amelyek MI tartalmat használtak.