Virális kampányok, amelyek berobbantak a köztudatba

A reklámvilág dzsungele kíméletlen. Naponta több ezer reklám próbálja elkapni a figyelmed, de a legtöbb úgy suhan el melletted, mint egy szórólap, amit a szél sodor tovább az utcán. De néha jön egy kampány, ami nemcsak megragad, hanem be is fészkel a fejedbe, és ott marad. Ezt hívják vírusmarketingnek. Ehhez pedig szükség van valamilyen művészeti értékre is, amely megragadja a néző figyelmét.

Ezek azok a reklámok, amelyeket az emberek maguktól osztanak meg, mert meghökkentő ek, viccesek, zseniálisak vagy éppen annyira abszurdak, hogy nem lehet őket nem továbbküldeni. Az ilyen kampányok önálló életre kelnek – és ez minden marketinges szent Grálja. De mi kell ahhoz, hogy egy reklám ne csak egy legyen a sok közül, hanem AZ a reklám legyen, amiről mindenki beszél? Kreativitás, egyszerű, de hatékony vizuális megoldások, na meg az a bizonyos szerencse. Nézzük meg a nagy sikerű példákat és azt, hogy miért robbantak ekkorát!

A legikonikusabb vírusmarketing-kampányok: művészeti szempontból

A vírusmarketing mesterművei következnek – rengeteget lehet belőlük tanulni. Ezek a kampányok ugyanis annyira jók, hogy nem óriásplakátokon terjedtek, hanem az emberek maguk osztották tovább, mert egyszerűen nem lehetett róluk nem beszélni. Fókuszpontban a művészeti megvalósításuk.

Ott volt például az Old Spice „The Man Your Man Could Smell Like” reklámja, ami úgy robbant be 2010-ben, mint egy rakéta.

Egy férfi egy törölközőben, éles humorral és abszurd, mégis magával ragadó szövegekkel, hogy az emberek újra és újra megnézték. Nem lehetett megunni. Mi az, ami mindegyik ilyen reklámjukban közös? Piros szín, gyors vágások, direkt amatőr hatású vetített háttér, amitől még humorosabb a reklám. Az egész olyan, mint egy kis költségvetésű Youtube videó.

Aztán ott volt a Dove „Real Beauty Sketches” kampánya 2013-ban, ami teljesen más irányból támadott: az érzelmekre hatott. Egy FBI-rajzoló segített nőknek megérteni, hogy önmagukat sokkal csúnyábbnak látják, mint ahogyan mások őket. A hatás elsöprő volt. Művészeti szempontból a portré rajzoláson volt a hangsúly és azon, hogy a rajzoló mennyire máshogyan látja az embereket, mint ők saját magukat. Mindezt pedig profi filmes technikával jelenítették meg.

A videó futótűzként terjedt, nők milliói osztották meg egymással, beszéltek róla, vitatkoztak róla. A Dove ezzel a reklámmal azt állította: ugyanazokat az értékeket valljunk mi, a cég, mint ti, a vásárlók.

A vírusmarketing koronázatlan királya azonban az ALS Ice Bucket Challenge volt 2014-ben. Ez nem is klasszikus reklámként indult, hanem egy kihívásként: emberek jeges vízzel öntötték le magukat, majd továbbadták a stafétát másoknak. A dolog annyira robbanásszerűen terjedt, hogy hirtelen mindenki – tényleg mindenki – benne volt. Közben összegyűlt 220 millió dollár az ALS-kutatásra. Itt a művészet nem a vizualitásban, sokkal inkább í performativitásban rejlik. A kampány megálmodói már szinte művészet szintjén vonták be az embereket ebbe a reklámba; kihívássá tették.

Mi kell ahhoz, hogy egy reklám önálló életre keljen?

A vírusmarketing nem szerencsejáték – pontos recept nincs, de vannak olyan összetevők, amelyek jelentősen növelik az esélyeket:

1. Erős érzelmi hatás – Ha egy reklám nem vált ki belőled semmit, akkor nem fogod megosztani. A legjobb kampányok vagy nevettetnek, vagy megríkatnak, vagy teljesen ledöbbentenek. Minden művészeti ág szóba jön; vizualitás, hangok, tudni kell bánni a színekkel, a fénnyel, és még sorolhatnánk. Célozd meg az érzelmeket minden érzékszerven keresztül.
2. Egyediség és meglepetés – Ha valamit már ezerszer láttunk, az nem érdekes. Ha viszont egy reklám váratlan, új vagy teljesen abszurd, akkor az emberek imádni fogják.
3. Interaktivitás – Azok a kampányok, amelyek bevonják a közönséget, sokkal jobban terjednek. Gondolj csak az Ice Bucket Challenge-re vagy bármilyen TikTok kihívásra.
4. Hitelesség és humor – Az emberek kiszagolják a művi, görcsösen cool reklámokat. Az őszinteség, az önirónia és a laza humor viszont mindig nyerő.

A közösségi média és a mémek szerepe

A vírusmarketing ma már egyenlő a közösségi médiával. Ha valami robban, az nem a tévében, hanem a TikTokon, Twitteren és Redditen történik. És itt jönnek a mémek – mert ha egy reklám mémmé válik, az nagyobb hatású, mint bármilyen óriásplakát-kampány.

Gondolj a „Shut up and take my money” mémre, ami ma már minden reklámízű ajánlatra automatikusan rásüthető. Vagy a „Distracted Boyfriend” képre, amely szinte bármilyen élethelyzetre ráhúzható. Ha egy reklám olyan vizuális vagy szöveges elemeket tartalmaz, amely könnyen újrahasznosítható, mémelhető, az már fél siker.

Ennél egy még direktebb irány, ha a cég maga csinál mémeket, a fogyasztókat minél inkább bevonva, mozgósítva. Például a Barbie film és az Oppenheimer egy időpontra eső premierje mémesült, később a Warner Bros erre építve mém generátort hozott létre, amivel meglovagolta a közösségi média keltette hullámokat.

A közösségi média algoritmusai is segítenek: minél több interakciót kap egy poszt, annál több ember látja. Egy jól időzített, ügyesen eltalált vírusmarketing-kampány így gyakorlatilag ingyen kap globális figyelmet. Pro tip: a közösségi médián a hiperrealizmus tarol, ha nincs más ötleted, mindig megér egy próbát hiperrealista képi világra törekedni.

Mire figyelj oda, ha virális kampányt tervezel?

Nincs biztos módszer arra, hogy valami vírusossá váljon, de vannak bevált trükkök:

• Figyeld a trendeket! Ha időben ráülsz egy felkapott témára, az sokat segít.
• Használj erős vizuális és szöveges elemeket! Egy ütős kép vagy egy jól megfogalmazott mondat kulcsfontosságú.
• Vond be az influenszereket! Ha a megfelelő emberek osztják meg a tartalmad, az hógolyó effektust indíthat el.
• Legyen könnyen másolható! Ha a kampányod kihívást vagy játékos interakciót tartalmaz, az emberek szívesebben csatlakoznak.

Mi a tanulság?

A vírusmarketing nem csupán szerencse kérdése – hanem egy zseniális ötlet, egy csipetnyi merészség és egy jó adag közösségi dinamika összessége. Az igazán ikonikus kampányok erős érzelmi hatást váltanak ki, egyszerűek, de ütősek, és képesek meglepni a nézőt. Ha ezt sikerül eltalálni, akkor nemcsak egy reklámot készítesz, hanem egy popkulturális jelenséget teremtesz. És az már egy teljesen más szint.